(kiút a mátrixból…)
A jógának köszönhetek minden értékes dolgot az életemben….A jóga gyakorlata és filozófiai háttere formálja lényem teljes valóját és irányítja életem sodrását nemes útra,olyanra amelyen az emberi lény durva,tüskés és öncélú “bolyongó szellemből” megtanul tiszta,egyenes és önzetlen “teljes létezővé” válni. Hosszú és göröngyös út ez,teli buktatókkal. Hosszú évek óta gyakorlom a jóga bizonyos válfajait,de amellett ,hogy őszinte lelkesedéssel törekedtem és törekszem, lényem rejtett és felszínes szférái telve voltak durva csalásokkal,szenvedélybetegségekkel,kétszínűséggel,
önzéssel és más dialektikus “palástokkal”(mint ahogyan bármely más hétköznapi, földi ember lénye)…
Egyrészről olthatatlan vonzódás és vágy a szellemi és lelki épülésre,másrészről (és ugyanabban a lényben) hullámokban visszatérő linkség,kicsapongó életvitel,káros szenvedélyek,tisztátalanság és csalás….
Azonban szép lassan megérintett a változás szele is… Igényem lett a “külső” és “belső” tisztaságra…És élni tanulom a tisztaság útját…. Igényem lett a lojalitásra és a megbízhatóságra…És élni tanulom a lojalitás útját…. Igényem lett az Isten hitre és az Isten-szeretetre….és ha lassan is ,de élni tanulom az útját….A remény a társam mindebben és a tisztánlátás….
Tíz éve foglalkozom jógával…. Persze valószínűleg a legtöbb ember elméjében a jóga kifejezéshez nyakatekert testtartások párosulnak. Ilyen értelemben csak két éve vagyok gyakorló. De a jóga valójában nem szimplán ászanák (testtartások) és parnajám (légzőgyakorlatok) különös elegye.
Ennél sokkal összetettebb jelentéstartalma van és irányzatai tekintetében is szerteágazóbb. Először is nézzük mit jelent maga a szó,hogy :jóga?
B.K.S. Iyengar “A jóga új megvilágításban” című művének bevezetőjében így ír ezzel kapcsolatban:“A jóga szó szanszkrit “judzs” gyökből származik,ami annyit jelent,mint összekötni,egyesíteni,megkötni és igába fogni,a figyel-münket valamire irányítani és összpontosítani,valamint használni és alkal-
mazni. A szó egyesülést,illetve mély és bensőséges kapcsolatot is jelent,és ebben az értelemben akaratunkat az Isten akaratával való egyesítésre vonatkozik.”
Jóga irányzatból van bőven.
Olyanok mint a bhakti-,karma-,ghjána-,rádzsa-
tantra-,hatha- stb. Mindnek más és más a hangulata és a gyakorlata is.A bhakti például a szeretet és az odaadás jógája. Jóga ez is de gyakorlati rendszerében nem is szerepelnek ászanák( a már említett testgyakorlatok) és a parnajámra (légzőgyakorlatokra) sem fordítanak külön figyelmet…
Ott vannak viszont a mantrák,mint a vaisnava vonalon a híres maha mantra (hare krisna,hare krisna,krisna,krisna,hare,hare,hare ráma,hare ráma,ráma,
ráma,hare,hare) folyamatos zengése,az egész napos szolgálat odaadó hangulatban,a szentírások hallgatása stb,stb,stb….A ghjána a szellem művelését helyezi előtérbe,a karma jóga pedig a cselekvés eredményeiről való lemondás útját választja, és így tovább,és így tovább.Láthatjuk tehát,hogy a különböző irányzatok más és más gyakorlati rendszert alkalmaznak…de céljuk ugyanaz:
“A test ,a tudat és a lélek valamennyi erejének Isten igájába hajtása…”
( Mahadev Desai)
A nyolcfokú jóga,az Astanga jóga.A modern kori jógairányzatok legtöbbje e nyolcfokú rendszer egy vagy több elemére helyezi a hangsúlyt. Tagjait Patandzsali Maharisi híres szútrái(vezérfonal) foglalják össze velősen.Ezek a következők:
1.Jama (erkölcsi tiltások)
2.Nijama (előírások,megtisztulás önfegyelemmel)
3.Ászana (testtartások)
4.Pránájáma (légzésszabályozás)
5.Pratjáhára (az érzékek visszavonása)
6.Dháraná ( koncentráció)
7. Dhjána (meditáció)
8.Szamádhi (transz,üdvállapot)
A külső gyakorlatok(jama,nijama,ászana,pranajáma,pratjáhára)két tagjának
(jama,nijama) meghatározásának tekintetében van némi eltérés Patandzsali és Jógi Szvátmaráma instrukciói között.Hatha -Jóga Pradípika című művében Szvátmáráma a következőképpen határozza meg a tilalmakat:
“A tíz jama a következő:
ahimszá(erőszakmentesség)
szatjam(igazságosság,igazmondás)
asztéja (nem lopás),
brahmacsarja (cölibátus),
ksamá(megbocsájtás),
dhritih( kitartás),
dajá (kegyesség),
árdzsavam( szerénység)
mitáhárah(mértékletes evés), és
saucsa (tisztaság)”
(Gauranga prabhu fordítása nyomán)
A tíz előírást pedig az alábbiak szerint határozza meg:
“…a tíz nijama a következő:
tapasz(lemondás)
szantósa(elégedetség)
ásztikja(hit Istenben)
dána(adományozás)
ísvara-púdzsana(Isten imádata)
sziddhánta-vákja-sravana(a szentírások kijelentéseinek hallgatása)
hrí( szégyenkezés)
matí(értelem)
dzsapa(a szent nevek éneklése)
vratam(vallásos fogadalmak követése)“
(Gauranga prabhu fordítása nyomán)
Ezzen bevezetők gyakorlása után(vagy közben) kerülnek szóba ugyebár az ászanák (testtartások),majd fokozatosan a pranajáma(légzésszabályozás)
és a pratjahára(az érzékek kivonása azok tárgyairól)
A belső gyakorlatokról röviden:
“A dháraná a figyelem egy pontra való rögzítését jelenti.Amikor ezt az állapotot huzamosabb ideig fenn tudjuk tartani,akkor elérjük dhjána
(meditáció) szintjét.Amikor a meditáló még önmagáról is megfeledkezve
teljes figyelemmel elmerül a meditáció tárgyában,akkor eléri a szamádhi
(transz) állapotát. E három folyamat lényegében elválaszthatatlan , és a
gyakorló fejlettségének a mértékében nyilvánulnak meg.”
(Szalai István és Gauranga Das:Astanga vinyásza jóga kezdő tanfolyam)
A jóga végső célját illetően B.K.S. Iyengar a következőképpen idézi a Bhagavad Gíta szavait:
“…Miután a jóga gyakorlásával elcsendesítette értelme ,elméje és énje nyugtalanságát,a jógi a benne rejlő Szellem kegyelméből eléri a betelje-
sülést.Ekkor megismeri azt az üdvözült örök boldogságot,amely túl van az érzékek határain,s amelyet az értelmével sem képes megragadni.E végső valóságban időzik ,s nem mozdul ki onnan.Megtalálta a minden mást felülmúló kincset.Nincs semmi ami ennél magasabb volna.Aki ezt elérte,azt a legnagyobb bánat sem érinti meg többé.Ez a jóga valódi jelentése – a szenvedéstől és bánattól való végleges megszabadulás.”
Mint láthatjuk a jóga nem szimplán valami egészségmegőrző és fitness torna,
ahogyan azt manapság -legfőképpen- a nyugati szemlélő véli.Mindezzel együtt kétségtelen,hogy mivel az EGÉSZség útja, megszámlálhatatlan jótékony hatással bír -fő célja “mellékhatásaiként”.
Elősegíti a test egészséges működését,megszabadít a káros szenvedélyektől és ragaszkodásoktól,megszünteti a stressz ,a frusztrációk ,a depresszió és más- korunk életmódjával és életszemléletével járó- pszichés torzulások destruktív hatásait.
Mivel ezeknek a hatásoknak jelentős részét személyesen tapasztaltam meg,ezért döntöttem úgy,hogy nem csupán járni fogom a jóga útját,de azt tovább is adom(tehetségemtől és kompetenciám mértékétől függően) másoknak,hogy megismerhessenek egy hiteles és “fénnyel” teli folyamatot ezen az úton….a léleknek ezen a sötét, szenvedésekkel és tudatlansággal terhelt vándorútján,amely a prakritin( anyagi ,megnyilvánult teremtés) vezeti keresztül. Váljon minden élőlény üdvözülésére! Gouranga.
